A táptalajok főzése, mindennapi feladat a mikrobiológiai laboratóriumokban. Ez a művelet látszólagos egyszerűsége ellenére nagy odafigyelést igényel. A legkülönfélébb módon előállított (a gáztűzhely mellett állva folyamatos kevergetéssel, esetleg keverőgépet használva, vagy a kisebb mennyiségeket fűthető mágneses keverővel) táptalajt autoklávozható edényekbe kell bemérni.
Ezek után következik a sterilizálás, melyet autoklávban lehet elvégezni. A folyamat végén a temperált készterméket – steril körülmények között - petricsészékbe szokás kiadagolni.
Élelmiszergyártó üzemekben, kórházakban, vagy más intézményekben, ahol a levegőből mikrobiológiai célból mintát vesznek, főként a következő módszereket alkalmazzák: a petri csészéket vizsgálandó helyiségben egyszerűen kihelyezik, vagy levegő mintavevő készüléket használnak.
A petri csészék kihelyezése gazdaságos ugyan, de a mintavételi idő hosszadalmas. A piacon ezidáig beszerezhető levegő-mintavevő készülékek ettől sokkal rövidebb idő alatt képesek a feladatot elvégezni.
Mindannyian tapasztaljuk a technikai fejlődés felgyorsulását, melynek érzékeltetésére talán a legegyszerűbb példa: a számítógépek tudásának robbanásszerű fejlődése. A kilencvenes évek elején még igen nagy szám volt egy 386-os gép, amelynek akkori ára megfelelt a most kapható legmagasabb tudású gép árának. A teljesítményeik közti különbséget ismerik…
A laboratóriumi autoklávok esetére úgy lehet ezt lefordítani, hogy ez a technika gyakorlatilag évtizedekig alig változott. A gyártók kezdetben tisztán mechanikus megoldásokat alkalmaztak ezekben a berendezésekben. A laboratóriumok nem engedhették meg maguknak az ipari alkalmazásokhoz épített – általában igen nagyméretű – sok elektronikus alkatrészt is tartalmazó, egyben nagyon drága készülékeket.
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 |
